Rövid horgászatok etetőhajóval

Két csodás gyermek édesapja, menedzser, kereskedő és szívvel lélekkel pontyhorgász vagyok. Csak időnként van alkalmam a vízhez jutni, így az egyetlen választásom hatékonyan kihasználni a víznél töltött rövid időt.
Ezért mindig megbízható segítőmmel – az etetőhajómmal megyek a vízhez. A következő sorokban leírom az etetőhajók alkalmazását a helyi vizeken történő rövid halászatok során.

Logisztika a vízhez

Amint már a bevezetésben is említettem, az idő számomra kritikus tényező. Az etetőhajót csupán pár perc alatt az autó csomagtartójába tudom helyezni. Az etetőhajóval, két tartalék akkumulátorral, szonárral és tripoddal felszerelt szállító táska legfeljebb 10 kg súlyú, így a “kombim” csomagtartójában elegendő tér marad a további felszereléseknek. A hajó víznel történő szétszerelése, az akkumulátorok behelyezése és a GPS-szel ellátott szonár kalibrációja szintén csupán pár percet vesz igénybe.

Az etetőhajó funkciói

Számos típusú hajót láttam a vizeken. Jónéhányat ki is próbáltam az évek során. A Carplounge RT4 etetőhajónál kötöttem ki, amely számos olyan funkcióval rendelkezik, amelyek megkönnyítik a halászatomat.
Sugárhajtású motor – a hajó nagyon gyors, csendes, és nem kell attól tartanod, hogy a zsniór beleakad a propellerekbe.
Két nagy kamra – ideális körülmények mellett két botot vagyok képes a partra vinni anélkül, hogy társra lenne szükségem. Emellett 4-5 kg etetőanyagot vagyok képes behordani egyszerre.
Stabilitás – a trimaran formájú hajó (három hajógerinc) maximális stabilitást biztosít a vízen, így még rossz időjárási viszonyok (hullámok, szél, egyebek) mellett sem okoz problémát a beetetés.
Világítás – a partról kényelmesen kiválaszthatom, milyen intenzitással világítsanak az irányjelző fények, esetleg a fő LED fény, amely párszáz méterről is látható.
Akkumulátor – egy 6,6 Ah kapacitású lipo akkumulátor elegendő egy egy napos horgászathoz, gyakori beetetés mellett. A hajó minden esetben egyenértékű tartalék akkumulátorral felszerelt, így több, mint 10 km megtételére alkalmas.

GPS-szel ellátott szonár

A hajó a legmodernebb Toslon TF640 típusú szonárral ellátott, amely színes, GPS-szel rendelkezik. Számos halászterületet rögzítettem benne különböző halastavakon, így nem kell attól tartanom, hogy a “legjobb” helyem el lesz foglalva. Amennyiben az első hely foglalt, a következőre megyek. A menüben ezután kikérem az adott hely koordinátáit, és kezdődhet is a beetetés. Tekintettel arra, hogy a GPS pontossága egy méteren belüli, biztos vagyok benne, hogy olyan helyet etetek be, amely korábbi horgászataim során sikeres volt.

A horgászat jellege

Amint már említettem, rövid horgászatok során nem fescérlem az időt új helyek felkeresésével, azokra hagyatkozom, amelyeket korábban a memóriába mentettem. A GPS menüben kikérem a kívánt hely koordinátáit, és az első etetés a következőképpen néz ki:
1. kamra: H-bója kémiai fényekkel,
2. kamra: az első adag etetőanyag (egyedi a halászterület szerint).
A hajót a kiválasztott területre navigálom. Közvetlenül előtte kinyitom az etetőanyaggal feltöltött kamrát, majd a halászterület után kinyitom a H-bójás kamrát. Ez néhány másodpercre a vízbe merül, így én biztonságosan visszatérhetek a partra a hajóval. Így a halászterület kb 10 perc alatt ki van jelölve és be van etetve.
A „víz olvasása“ következik. Így a társammal pár percig a székeinken ülünk, a csalikról és a szerelékekről beszélünk. Ezt követően a megvalósítás következik. A szereléket és a csalit a hajó kamrájába helyezzük, majd „x“ méterre jobbra és „y“ méterre balra visszük őket a bójától. Rugalmas markerrel (a zsinórra kötött „gumi“) megjelöljük a zsinórt, hogy maximális pontossággal tudjunk visszatérni a halászterületre.

A horgászat befejezése

A szerelék behúzását követően már csak a H-bója marad a vízen. Ez a fenékre van rögzítve egy kb 200 g-os kővel, amelyen a zsinór első 10 cm-re található. Ennek vastagsága 0,14-0,16 mm. Ezt a bójára kötött zsinór követi. A hajó kamrájába helyezem a szereléket, ahol bója helyett kettős horgon húzom át a zsinórt (így nagyobb a valószínűsége, hogy elkapom a bója zsinórját). A hajót a bója után navigálom, kétszer körbemegyek körülötte, és kiengedem a szereléket. A hajót a vízen hagyom, a kezembe veszem a horgászbotot, tekerem, majd egy erős rántással eltávolítom a bójáról a követ. Így a partra már csak a bóját húzom, amelyen néhány meter zsinór lóg. A horgászbotot a tartóba teszem és a parthoz irányítom a hajót. Nem állítom, hogy a GPS-szel és szonárral ellátott etetőhajók nélkülözhetetlenek. Ez a „férfi játék“, ahogyan a feleségem nevezi, sokkal hatékonyabbá teszi a horgászatomat, így elegendő időm jut az életem többi aspektusára. Hisz tudjátok… a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt…